„A magyar végzet abban rejlik, hogy örökké elvétjük az időmértéket…Mindig abban bízunk, hogy intézkedik a Magyarok Istene, és a történelem megvár minket, pedig az megy a maga útján… Aztán bűnbakot keresünk, átkozódunk meg búsulunk… valami hiányzik belőlünk: a bátorság az önismeretre.”

— (Féja Géza: Visegrádi esték)

 

Ajánljuk Szakács Árpád írását az alábbi linken:

https://www.szakacsarpad.com/p/mi-all-az-allatok-ritualis-lemeszarlasanak-hattereben

Az állatállomány válogatás nélküli lemészárlása nemcsak erkölcsi, etikai aggályokat vet fel, hanem olyan kérdéseket is, amelyeket sem a média, sem az úgynevezett értelmiségi oldal, de maguk az állatorvosok sem tesznek fel.

Szakács Árpád bizonyítékok alapján megkérdőjelezi a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a fertőzött állományokat teljes mértékben kiirtják, és felveti a kérdést, hogy ez a módszer valóban indokolt-e.