„Ki fogja megoldani a magyarság problémáját? A következő nemzedék? Ne várjunk erre, mi vagyunk a következő nemzedék."
Címoldal
Tisztelt Külügyminisztérium!
Nyílt levelünk célja, hogy felszólítsuk a külügyminisztériumon keresztül a magyar kormányt, hogy hozzon meg fontos nemzet stratégiai döntéseket, és lépéseket az Ukrajnában kialakult súlyos helyzetre való tekintettel.
Nemzeti sorskérdésünk történelmi óráiban vagyunk, és nincs hová tovább hátrálnunk, miközben a kárpátaljai magyarok vére értelmetlenül hullik egy olyan háborúban, amihez semmi közünk sincs!
Először is:
Kárpátaljai férfiakat az utcákról, munkahelyükről, az óvodáktól, iskoláktól hurcolják el, amikor épp a gyerekeikért mennek.
Egyértelmű információk azt mutatják, hogy ezek a kisebbségi sorkatonák a legveszélyesebb frontokon, aránytalanul többen hullanak el, mint az ukránok.
Másodszor:
Kárpátalja lakossága 1991. december 1- i ügydöntő népszavazáson (78 %-os részvétellel, 81.4%-os többségű igennel) kinyilvánította, hogy autonóm státuszt kíván. Kijev ezt a mai napig nem léptette érvénybe. Ellenkezőleg, a népszavazás erre vonatkozó kérdéseit, utólag közvélemény-kutatássá silányította.
Harmadszor:
Az ukrán állam fennállása óta, figyelmen kívül hagyja, sőt folyamatosan lábbal tiporja, és elnyomja a nemzetiségek jogait és megtűri a nemzeti kisebbségek elleni atrocitásokat. Sőt mindezeket tetézve, a kisebbségek elleni törvényeket hoz. Terrorista módon viselkedve, végül odáig ment, hogy már bizonyítottan 14 ezer Donbaszí orosz vére szárad a kezén, ami miatt is robbant ki az orosz beavatkozás.
A kárpátaljai Magyarság végveszélybe került. Aki tehette elmenekült, az otthon maradt férfiakat az utcán fogdossák össze és ágyútölteléknek viszik a frontra, Közösségi jogaiktól megfosztották őket, Kárpátaljára özönlenek a kelet-ukrajnai menekültek, megváltoztatva e térség etnikai összetételét.
Ilyen körülmények között szükséges a magyar állam határozott fellépése a kárpátaljai magyarok és az ott élő magyaroroszok, azaz ruszinok védelmében, amely népnek az etnogenezise a Magyar Királyságban ment végbe, és amelynek a puszta létét is letagadja a kijevi rezsim.
A Lelkiismeret '88 csoport a Magyarok Világszövetsége támogatásával tüntetésre hív minden magyar hazafit. A tüntetés keretében megkísérlik egy Szijártó Péter külügyminiszternek címzett petíció átadását.
A rendezvény főszervezője Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke, báró Perényi Zsigmond leszármazottja, akinek egyik felmenője a XX. század derekán visszacsatolt Kárpátalja kormányzója volt.
A tüntetés időpontja: 2023. február 27., hétfő 18 óra
Helyszín: Budapest, II. kerület, Bem tér, a Külügyminisztérium épülete előtt
Add tovább, és tarts velünk!
DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK
A budavári kitörés a hősiesség, és nem az ideológiák megtestesítője. Olyan katonai, emberi hősi cselekedet, amelyre méltán lehet büszke a magyar nemzet!
A becsület napja, avagy a budavári kitörés kapcsán nácizni és fasisztázni nem csak rendkívül történelmietlen, hanem nagyon embertelen és gusztustalan dolog is.
Az előző évszázadokban a hősies ellenfelet is megbecsülés övezte, legyen szó akár a magyarországi török hódításról, a katonának, a hősnek és az ártatlan embernek minden normális társadalomban kijár az őt megillető főhajtás és tisztelet!
Azok, akik most megint a hőseinkre való emlékezést használják fel arra, hogy fasisztázhassanak, nácizhassanak és vérben forgó szemmel gyűlölködhessenek, ismételten kiállítják magukról a bizonyítványukat:
Megerősítik azt a tényt minden gondolkodó emberben: hogy nem lehet Magyarországon közeledésről, megbékélésről, egymás kölcsönös elfogadásáról beszélni.
Ha nincs a budavári védők hősiessége, és nincs az össznépi ellenállás, akkor Közép- és Nyugat-Európa térképét egészen máshogyan rajzolták volna át 1945 után, és azok, akik ez ellen ágálnak, megtapasztalhatták volna a nyugati jólét helyett ugyanazt a bolsevik terroridőszakot, amely főleg a zsidó származású terrordiktátor, Rákosi Roth Manó uralkodása alatt Magyarországon is bekövetkezett.
Az Örökzöld Október Egyesület és a Lelkiismeret’88.Egyesület az idén is megemlékezett a Budapest várát körülvevő szovjet ostrom gyűrűből kitörő katonákról, hősökről. E nap a Becsület Napja, melyről minden magyarnak kötelessége megemlékezni a hősökről!
Kis csapatunk a Szél Kálmán téren találkozott. Láttuk ott, hogy minden útkereszteződésben 4-5 rendőrautó várakozott és egyeseket igazoltattak a rendőrök. Az Ostrom utca felső szakaszán a Bécsi kapuig sűrű rendőrautó és rendőr sorfal állt. Többszöri rendőri kérdés után jutottunk csak tovább. (hová megyünk rendezvényre?) Bécsi kapuhoz érve szörnyülködve láttuk, hogy a kapu tetején az antifák üvöltöztek :--„itt vannak az oroszok, adjátok meg magatokat!” stb. Csörömpöltek és lengették a vörös csillagos zászlóikat.
A szemben levő evangélikus templom homlokzatához húzódva sűrű sorban álltak és zajongtak, üvöltöztek az antifák -- kb. 200 fő – maguk előtt tartva a nagy transzparenseket. Miattuk lezárták a várban levő Kapisztrán térhez vezető utakat. Tönkretették a várba igyekvő több ezer turista napját, lehetetlenné tették a hősökről való megemlékezést! Szomorú szívvel fordultunk vissza, megélve azt, hogy saját hazánkban mi vagyunk a „kirekesztettek”. Ez érthetetlen!!
Elgondolkoztat ez a helyzet: -- az antifákat miért nem vegzálják, mint anno a Magyar Gárdát? Európa több országában terrorszervezetnek minősítették őket. Idehaza semmi. Pedig már tavaly is vegzálták ugyanezen rendezvény megemlékezőit.
Vajon a február 10-11-én félholtra vert, megkéselt, kórházban fekvő MAGYAR embereket mikor és melyik állami "méltóság" fogja meglátogatni és nyíltan elítélni a magyar emberek elleni nyílt erőszakot?
A bűnöző antifákat, miért nem tiltják ki az országunkból? Miért kell nekünk ezt eltűrni?
Nem az érték a mérték?
A kulturális túránk meghiúsult ugyan, de a Krisztina körúti hősi halált halt honvédek emléktáblájánál a két egyesület vezetője méltatta a hősies helytállást.
Végezetül tiszteletünk jeléül elhelyeztük koszorúinkat.
A megemlékezést himnuszainkkal zártuk.
Ezután a L’88. csoportból még voltak, akik vállalták, hogy a Budai hegyekben levő katona síroknál egy – egy mécsest helyezzenek el.
Útvonal: Törökvészi út 11-es busz végállomástól a Nyék hegyen keresztül a Szép Juhászné vasúti megállóig, a Pálos romokig 3.5 óra.
4. oldal / 31